Mindezen kérdésekre nem feltétlenül van egysoros válasz. Cikkünkben ezért röviden összefoglaljuk a foggyulladással kapcsolatos tudnivalókat, illetve azt, milyen esetekben érdemes antibiotikumot szedni, és ez esetekben mely antibiotikumok jöhetnek szóba.
A foggyulladás
Mi a foggyulladás?
A foggyulladás egy sok embert érintő probléma, amely komoly fájdalmat okozhat, illetve más egészségügyi problémáknak is megágyazhat. Na de mi is az a foggyulladás? Arról van szó, hogy a szájüreg baktériumai bekerülnek a fogba, és elkezdenek elszaporodni. És ott az immunrendszer felveszi velük a harcot, ez a gyulladás. Az esetleg keletkező genny pedig a halott fehérvérsejtek és az általuk elpusztított baktériumok, illetve a halott szövetek összessége.
A foggyulladás okai
A foggyulladás szinte mindig fogszuvasodásból indul. A fogszuvasodást pedig a helytelen fogápolási szokások okozzák. A szájüregben élő baktériumok a táplálékmaradékokkal és az anyagcseretermékeikkel együtt fogkövet, más néven plakkokat képeznek. A plakkok pedig lassan, de biztosan elkezdik pusztítani a fogzománcot. Aztán a baktériumok savas anyagcseretermékei elérnek a dentinig, majd a fogbélig. Innentől beszélhetünk foggyulladásról.
A másik lehetőség, hogy a fogat mechanikai sérülés éri. Mondjuk egy közlekedési balesetben letörik a fogkorona. És ha nincsen időben kezelve, lezárva, akkor bizony a baktériumok eljuthatnak a fogbélig.
A foggyulladás típusai
Alapvetően kétféle típusról beszélhetünk. Az első az akut foggyulladás. Az akut azonnalit jelent. Ilyenkor a fogbélbe jutó baktériumok gyorsan elszaporodnak, óriási fájdalmat okozva. Jellemző a hirtelen nyilalló fájdalom, amin a fájdalomcsillapító sem mindig segít. Ha pedig a gyulladás a foggyökéren át lehatol a foggyökérig, a fogat tartó szövetek is gyulladásba jöhetnek. Ilyenkor még intenzívebb a fájdalom.
A másik típus a krónikus foggyulladás. Általában lassan alakul ki, korábbi akut foggyulladás vagy mechanikai sérülés, illetve a fog elhalása nyomán. Azért alattomos, mert nem mindig jár komoly fájdalommal. A baktériumok viszont a szervezet más részeibe eljutva gócbetegséget okozhatnak.
A foggyulladás kezelése
A foggyulladás kezelése függ a betegség előrehaladtától. Ha például a fogszuvasodás épphogycsak elért még a fogbélbe, lehet, megmenthető a pulpa. Ilyenkor el kell távolítani az elszuvasodott foganyagot. Azután egy gyógyszertartalmú töméssel fertőtleníthető a pulpa, és le kell zárni a fogat. Ha időben elcsípik a gyulladást, lehet, hogy nem lesz szükség gyökérkezelésre.
Nagyon gyakran azonban sajnos már menthetetlen a pulpa. Ha a gyulladás leért a foggyökérig, akkor a pulpa nagy része valószínűleg már elhalt. És remek táptalajt jelent a baktériumok további elszaporodásának. Ilyenkor belülről ki kell tisztítani a fogat, majd fogtömést végrehajtani. Egy gyökérkezelt fog nem olyan rugalmas és erős, mint egy élő fog, de még hosszú évekig szolgálhat minket.
És a foggyulladásra milyen antibiotikum szedése javasolt? Egyáltalán mikor javasolt?
Az antibiotikummal lényegében segítünk a szervezetnek leküzdeni a fertőzést. Akkor szokták felírni, ha az immunrendszer nehezen birkózik meg a kórokozókkal. Erre a láz és a levertség utalhat. De a legtöbb esetben a fogorvos a szervezetre bízza, hogy leküzdje a gyulladást.
Fontos, hogy antibiotikumot csak orvos írhat fel. És tartani kell magunkat a kezelési utasításokhoz. Nem szabad például a fájdalom elmúltával abbahagyni a szedését, ugyanis kiújulhat a fertőzés.
A foggyulladást általában anaerob baktériumok okozzák. Ezek ellen legtöbbször a clindamycint (Dalacint) írják fel. Szóba jöhet még többek között az amoxicillin, a penicillin az azithromycin is. Erről mindig a kezelőorvos dönt a helyzetet figyelembe véve.
Összefoglalás
A témával kapcsolatban két fontos általános dolgot érdemes kiemelni. Az első a megelőzés fontossága. A helyes fogápolási szokásokkal a legtöbb fogászati problémát, így a foggyulladást is megelőzhetjük. A másik, hogy ha foggyulladásra utaló komoly fájdalmat érzünk, azonnal menjünk el fogorvoshoz!
